My cublicle... és hétvégi gondolatok

Cubicle... vagyis az irodám. Így hívják errefelé, a kb 4 négyzetméternyi területet, amelyet három 2m-es fal és egy 1m-es fal vesz körül.
Egy laptop, egy telefon, egy lámpa, egy asztal, amely majdnem körülvesz, ceruzatartó, akta tartó. Az én kis kuckóm.
Cyd, aki az én felettesem ma nagyon édes videoval lepett meg. My cubicle song. A youtube-n megtalálható:
http://www.youtube.com/watch?v=Hjhi_FHxY8k
:)))))
Persze mindebből egy szó sem igaz.
A hétvégén egy újabb templomot látogattam meg, ez sem katolikus, de állítom, hogy Isten igazságát hirdetik. Itt inkább a kereszténységről és az Istenről beszélnek, nem annyira fontos, hogy ki milyen felekezethez tartozik.
Tegnap marketing szemináriumon voltam, South Bend nevezetű kisvárosban. Én és a marketing. Na puffff. Hát tényleg van humorérzéke az Úrnak. Egészen használható infokkal láttak el, és tágul a kis agyam. Érzem...
Az ötleteim nagyrészét elfogadták, ezért lassan konkrétabban tudom majd, hogy mi a feladatom.

Néhány gondolat a hétvégéről:

Nem hagyhatom, hogy az üdvösség vihara lágy szellővé csituljon a szívemben, és aztán szélcsend legyen. A mai Szeled Uram soha többé nem kergeti meg úgy a faleveleket mint ma.

Félre állok utamból, hogy követni tudjalak, mert nem akarok magamban élni untalan.

Ki akarom nyújtani kezem. Mások felé nyúztózni lenne jó, de ilyent mozdulni oly bénán tudok. Szívátültetésre van szükségem Uram. Mert a parancsot a szív adja. Ha nincs parancs sorvad a kar. Elsorvadt karom hitben emelem hozzád és legyen hitem szerint, hogy bizsergés fut végig rajta, ahogy az elszáradt rostok hosszú idő után újból hírt vihetnek Másoknak arról, hogy élsz.