szerda, november 18, 2009

Ha nem lennének barátaim... és nem lenne családom

Azt hiszem, hogy ma este csodálatosan rádöbbentem arra, hogy ha nem lennének barátaim és nem lenne családom, akkor most csövelhetnék az utcákon. Mondanom sem kell miyen hálás vagyok. Aztán arra gondolok, hogy vajon annak a csöveseknek miért nincsenek barátaik, akik segítik, akkor amikor még nem bír a saját lábán állni.
A hála gondolata ez, és a reményé, hogy egyszer meghálálhatom nekik. :)

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

ha TE tudnál segiteni annak
a " "-nek
és megtennéd.
akkor Ő megtudná hálálni -nekED?


vagy éppen Te lennél ezzel hálás
(IS).