Miért kelsz fel reggel? Miért mondod, amit mondasz? Miért játszol?
Ki ihlet? Mire ihlet? Ki éltet? Ki hoz örömöt szívedbe? Hogyan ihlet? Miért ihlet?
Te ihletsz másokat? Ihlet? Mit jelent?
Elkezdődött az Imahét, és Henter György lelkész arról beszélt a napi igerész alapján, hogy bizony van amiért, és főként akiért felnézni a hegyekre, hiszen a legmagasabb hegyen nem más áll mint Jézus Krisztus, a szeretet legnagyobb tettével... a kereszttel. Van akire felnéznünk... és kell is felnéznünk... lám az Isten lehajol, de talál-e feléje nyúló kezeket, alázatot.
Van akire felnéznünk, van, aki biztonságot ad.
Ha hegyet mászunk ne nézzünk a mélybe...
A verset mondjuk, a zenét játszuk és hallgassuk, a festményt nézzük. Nyissuk ki a szemünket, fülünket, szívünket, hogy befogadjunk... hogy az Ihlet, a szeretet, az igazság ne elmenjen mellettünk, hanem megfoganjon és gyümölcsöt teremjen.
Az est hangulata kissé hivatalosra sikerült, de szép volt, és nagyon hálás vagyok mindazoknak, akik segítettek és azoknak, akik szolgáltak: a Művészeti Líceum diákjainak a Székely testvéreknek, az Imacsoportnak. Áldottak legyenek.
Legyen dicsőség a Mindenhatónak.
Ámen
2 megjegyzés:
Imahét a marosvásárhelyi művészekért. Ó, ez nagyon szép. Főleg, mikor kifizetett számlák mellet a fél városnak nincs immár több mint egy hónapja se melegvize, se fűtése. Tényleg szép. Bizonyitja számomra ismét az egyház, mint intézmény, mellébeszélő képességét.
...kifizetett számlák mellett, igen, kifizetett...
Megjegyzés küldése